Gyakori kérdések

„Annyi allergén növény van, miért éppen a parlagfűvel foglalkoznak?”

Az allergén növények egy része gazdasági haszonnövény (gabonafélék, pázsitfüvek nagy része), így termesztésük élelmezés, vagy takarmányozás szempontjából fontos. Mások (egyes fák és cserjék) az erdei ökoszisztéma nélkülözhetetlen részei. Ez utóbbiak tavasszal rövidebb ideig és kisebb pollenmennyiséget termelnek, így kevesebb embernél váltanak ki allergiás tüneteket. Vannak még őshonos allergén gyomnövények is (fekete üröm, libatopfélék), de ezek nem képesek olyan hatalmas területeken egyeduralkodóvá válni, mint a parlagfű és egyszeri kaszálásra is gyengébben hajtanak ki. A parlagfű pollenszemcséje különleges, tüskés felületű, amin megtapadnak a légszennyező részecskék. A pollen fehérjebontó enzimmel támadja a nyálkahártyákat.

„Én természetvédő vagyok és tiltakozok az irtóhadjárat ellen. Nem kéne beavatkozni a természet rendjébe!”

A parlagfű a közelmúltban az ember által É-Amerikából behurcolt ún. invazív gyomnövény, amely kiszorítja és elszegényíti  a Kárpát-medencei gyomflórát, a rovarvilág, sőt a legelő állatok is kerülik a fogyasztását, így ma Magyarország leggyakoribb gyomnövényévé vált. A méhek az egykori virágos tarlók helyett sivár, számukra haszontalan parlagfűállományokat találnak. Szinte csak olyan területen nő, ahol az ember tönkretette az eredeti növényzetet. Ha megvédjük az erdőket, gyepeket, meg tudjuk őrizni az ökológiai sokféleséget.

„Nem a parlagfű okozza az allergiát, hanem a vegyszerek, a szennyezett levegő és az egészségtelen életmód, inkább ezen kéne változtatni!”

Ezek az egészség szempontjából fontos tényezők sajnos nem állnak szoros kapcsolatban az allergiával. Ha pl. az amúgy tiszta levegőjű Balatonpartról a szennyezett Athénba utazunk, meg fog szűnni a szénanáthánk. A volt NDK lakosai között a szennyezett levegő ellenére kevesebb allergiás volt, mint a genetikailag hasonló NSzK-sok között. Különösen sok az allergiás a nagy pollenkoncentrációnak kitett személyek (természetjárók, agronómusok) között.

„A családomban nincsen allergiás, mi közöm mások hisztériájához?”

A lakosság nem osztható fel allergia szempontjából két csoportra, mivel minden embernek megvan egy adott allergénre nézve az ingerküszöbe. Van aki már 20db/köbméter parlagfűpollenre tüsszög, más 200-ra, megint mások 2000-re. Aki még ekkor sem reagál, annak valószínűleg még magasabb az ingerküszöbe.

„Hallottam, hogy súlyos bírságot fizet a parlagfüves terület gazdája, a környékemen mégis mindenki parlagfüvet "termeszt". Hogy lehet ez?”

A milliós büntetésekről szóló hírek elméletiek, a valóságban az átlagos földvédelmi bírság hektáronként 15-20 ezer forint, ami kb. megegyezik az egyszeri kaszálás munkadíjával. Ehhez jön, hogy a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok kapacitáshiányra hivatkozva a fertőzött területeknek csak mintegy 1%-án indítanak eljárást, tehát ha van egy 1 hektáros parlagfüves földem, akkor átlagosan 100 évente fogok "lebukni" és 15-20 ezer forintot fizetni. Ha 100 évig becsületesen kaszálok (évente 2-3 alkalommal), akkor ennek a 200-300-szorosát költöttem el.

„A parlagfű elleni küzdelem felesleges erőfeszítés, a kínaiak sem tudták kiirtani a verebeket!”

Az évtizedes semmittevésnek köszönhetően ma a parlagfű hazánk leggyakoribb gyomnövénye, így valóban nem lehet visszaállítani a múlt századi parlagfűmentes állapotot. A cél, hogy a jelenlegi 1 becsült billiós (100.000.000.000!) populáció a századrészére és ezzel a pollenkoncentráció a lakosság túlnyomó részének ingerküszöbe alá csökkenjen.

„A parlagfűirtás drága, az országnak most másra kell a pénz!”

Ez fordítva igaz: a parlagfű nem irtása drága. Csak az egészségügyben sok milliárd forintos költség keletkezik évente gyógyszervásárlás és -támogatások terén. Ehhez jön a munkaerőkiesésben, a terméscsökkenésben és a belföldi idegenforgalomban jelentkező kár. A parlagfű által okozott nemzetgazdasági összkárt sajnos eddig egyetlen illetékes sem számszerűsítette. Egyébként a "szennyező fizet" elv következetes betartása mellett a hatósági eljárás és a közérdekű védekezés önmagában is nullszaldóssá tehető.

„Hallottam, hogy a parlagfű gyógynövény és inkább termeszteni kellene.”

Ez az információ ezoterikus körökből származó, számos szakmai hibát tartalmazó lánclevelek útján terjed. A levél az  állítólagos gyógyhatást nem konkretizálja, hanem a növénynek általános "immunerősítő" hatást tulajdonít. Ezt az állítást az orvostudomány  nem erősíti meg, míg pl. a pollenallergia Prick-teszttel több millió embernél kimutatható. A parlagfüvet a legelő állatok is ösztönösen elkerülik, így fogyasztásával óvatosan kísérletezzünk!