(2021. augusztus 23.)
A hatóságok idén sem végeznek szervezett, az egész országra, minden földterületre kiterjedő parlagfű-felderítést. Emiatt a mostani szezonban sem történik meg a parlagfűvel fertőzött területek általános mentesítése, és a szankcionálás. Visszás jelenség, hogy a kormány a parlagfűvel fertőzött területek gazdáit továbbra is támogatja, a parlagfű elleni küzdelemre hivatott pénzt pedig eredménytelen röpködésekre, baráti szervezetek kitömésére és sikerpropagandájának finanszírozására használja. A szakértői gyomfelmérések szerint Magyarországon több százezer hektár erősen fertőzött parlagfűvel. A hatóságok évente ennek 1%-át sem derítik föl. Az arányt a légi felderítések sem javították, mivel ezeknek a repüléseknek a költségükhöz képest gyönge a hatékonysága, és olyan időszakra szervezik őket, amikor a parlagfűpollen legnagyobb része már a levegőbe került. Ennek egyetlen oka lehet: nem akarják a nagybirtokosokat a haszonnövények (főként a napraforgó) betakarítása előtt mentesítésre bírni és bírságolni. Inkább hagyják, hogy az allergiások szenvedjenek. A szisztematikus, parcellaszintű hatósági felmérés helyett a parlagfüves területek felderítése nagyrészt a laikus lakosságra hárul, a bejelentéseket a NÉBIH fogadja és továbbítja a Parlagfű Bejelentő Rendszeren (PBR) keresztül.Tavalyig ezen a felületen keresztül az esetek egy részében hatósági visszajelzések is érkeztek a helyszíni ellenőrzés, a közérdekű védekezés vagy igen ritkán a többnyire jelképes mértékű bírság kiszabásának tényéről és időpontjáról. Az esetek túlnyomó részében azonban már ekkor is megsértették a Panasztörvény jogszabályait és nyilvánvalóvá váltak az eljárások közötti indokolhatatlan különbségek. 2015-ben Székely László, akkori Alapvető Jogok Biztosa sorozatos jogsértést állapított meg az évente sok millió forinttal támogatott PBR-nél: a közérdekű bejelentések vonatkozásában. Sok esetben nem csak a tájékoztatás, hanem az esetek kivizsgálása vagy az intézkedések foganatosítása is elmaradt, ami a petíciós jog, a jogbiztonság és a hatósági ügyek tisztességes intézésére vonatkozó alapjogok sérelmére vezetett. Az ombudsman intézkedésre kérte fel az akkori minisztert, ám sem akkor, sem az utódja, Nagy István ideje alatt nem javult a helyzet. Idén tovább rontották a PBR felületét, az ombudsman ajánlásaival és a Panasztörvénnyel szemben már nem jeleznek vissza a kormányhivatalok és a jegyzők megtett intézkedésről vagy a terület mentesítéséről, ezzel a minimálisról nullára csökkentve az átláthatóságot. Az egyetlen válasz, amit a közérdekű bejelentő kap, hogy az ügye még folyamatban van vagy lezárásra került. A kétmillió allergiás érdekeit sértő titkosítás lehetőséget ad az eljárások körüli visszaélések leplezésére.
(2021. január 21.)
Egyre nyíltabban és gátlástalanabbul folyik az államilag támogatott parlagfűtermesztés Magyarországon. Ennek több esetben az lehet a lényege, hogy a földalapú támogatást bezsebelő „gazdálkodó” a legolcsóbb, legsilányabb kukorica vagy napraforgó vetőmaggal jó ritkán beveti a szántóföldet, majd azt egész évben magára hagyja, ami a korábbi talajbolygatás miatt néhány hét-hónap alatt sűrű parlagfüvessé válik. Míg a félrenéző hatóságok segítségével élvezi az így megszerzett anyagi hasznot (ami ugye nem fáj senkinek, hiszen az EU-tól ered), addig a környezetében élő honfitársaink szenvednek, és drága, önköltséges gyógyszerekkel kénytelenek enyhíteni az allergiás tüneteiket. A tavalyi pátyi eset, amikor egy júliusban jelzett, településszéli parlagfűtengert a szezon végéig sem sikerült eltüntetni kiválóan rámutatott a rendszer impotenciájára. Ez az eset többször szerepelt a televízióban is. Szabadon felhasználható fotónkon egy Nógrád-megyei 50-100 hektáros napraforgóként lepapírozott parlagfűmezőt láthatunk, amelyet januárig sem takarítottak be. Nem egyedi eset, aki nyitott szemmel jár, sokfelé lát ilyet az országban. Kinek az érdeke a parlagfűtermesztés tűrése és támogatása, ill. hogy a hatóság még a parlagfűtengereket se vegye észre? Az agrárminisztériumé? A kormányé? A magyar embereké biztos nem.
(2020. augusztus 27.)
Nem lélegezhetnek fel a pátyiak, akik egyetlen hanyag földtulajdonos miatt több mint egy hónapja irdatlan dózis allergén parlagfűpollent kapnak otthonaikba.Mint korábban említettük, a lakott terület szomszédságában egy kontár módon kezelt hatalmas napraforgótáblán helyenként alig látszik ki a gazdasági növény a parlagfű alól. A pátyi önkormányzat, mely pedáns rendben tartja a közterületeit, tehetetlen, mivel a külterületről érkező szennyezéstől nem tudja megvédeni a lakosságot. Korábbi cikkeink és helyszíni videók linkjei: itt és itt Az illetékes Pest Megyei Kormányhivatalhoz intézett kérdésünkre most írásban megkaptuk a hatósági impotencia okát: Azért nem rendeltek el közérdekű védekezést mivel a napraforgó tőszáma eléri az agronómiailag indokolt tőszám 50 %-át. Tehát, ha egy végtelenül parlagfüves táblában gazdasági növény is van, akkor a jelenlegi jogszabályok a hanyag földbirtokos gazdasági érdekeit fölébe helyezik több ezer lakos egészséges környezethez való alkotmányos jogának. Korábban az azóta megszüntetett Allergia-Parlagfű Kerekasztalon megkérdeztünk egy minisztériumi illetékest, hogy hol találjuk az agronómiailag indokolt tőszám táblázatát. A tréfás válasz az volt, hogy a helyszínelő kolléga fejében. Meg kell jegyeznünk, hogy a Zsámbéki-medencében és az ország más területein is megannyi gondosan kezelt, szinte gyommentes napraforgótábla található, tehát a probléma nyilvánvalóan kezelhető. Ezért teljesen elfogadhatatlan, hogy a magyar állam az ország lakosságát kiszolgáltatja a mezőgazdasághoz nem értő földbirtokosoknak és sürgős jogszabály-változtatásokra van szükség, amely versenyelőnyt teremt a gondos gazdáknak pl. a földalapú támogatások terén! Sajnálatos módon azonban mind a Miniszterelnökség, mind az Agrárminisztérium elutasítja az allergiások képviselőivel való konzultációt.
(2020. április 28.)
Orbán Viktor miniszterelnök, György István államtitkár és Nagy István miniszter urakhoz, illetve Müller Cecília tisztifőorvos asszonyhoz írt levelünkben átfogó intézkedéseket kértünk az allergiások egészségvédelme érdekében. A pollenallergia az immunrendszer túlreagálása miatt a légúti panaszok leggyakoribb oka, köhögést, orrfolyást, a szem- és a nyálkahártyák gyulladását és gyakran asztmát okoz. Magyarországon a leggyakoribb a nyári-őszi parlagfű allergia. Az idegenhonos, invazív növény pollenje rendkívül erős allergizáló hatása mellett tüskés felületénél fogva sokféle káros anyagot szállíthat az orr nyálkahártyájára. A parlagfű megfékezéséhez már most meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, mert csak így biztosítható, hogy a parlagfűpollen nagy koncentrációban és hosszú heteken át ne öntse el az országot, és a lakosság jelentős része ne allergiásan-asztmásan kockáztassa meg a Covid-fertőzést, ami orvosok szerint jelentős rizikófaktor. A parlagfű szinte csak bolygatott talajon fordul elő és helyes mezőgazdasági gyakorlat betartásának szigorú megkövetelésével, a területek ellenőrzésével, építési területek gyommentesítésével jelentősen csökkenthető lenne az állománya. Ehhez szakmailag és jogilag minden feltétel adott. Bár a földhasználó köteles ingatlanán a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani, de ennek a hatóságok évek óta nem szereznek érvényt és sajnálatosan azt kell mondanunk, hogy a továbbiakban sem fognak, amennyiben a Miniszterelnökség az érdemi lépéseket már most nem teszi meg. Ehhez haladéktalanul egy határidőkkel és felelősökkel megnevezett akciótervre van szükség, amely folyamatos számonkérés mellett a parlagfű pollenkoncentrációjának drasztikus csökkenését garantálja.
(2019.május.26.)
Idén ismét nagyobb figyelmet fognak szentelni a hatóságok a parlagfüves területek felderítésére...
tovább >(2018. február 7.)
Most már papírunk van róla, amit eddig csak sejtettünk: a legdurvább parlagfüves területek is szelektíven eltűnhetnek a hatóságok emlékezetéből és irattárából, ha a tulajdonos, vagy földhasználó befolyásos magánszemély vagy állami cég.
tovább >(2018. január 10.)
Környezet- és egészségvédelemmel foglalkozó civil szervezetek rendhagyó nemzeti konzultációt indítottak a parlagfűről. Ezúttal a pártokat kérdeztük meg, hogyan javítanának a 2 millió allergiás életminőségén.
tovább >(2017. október 26.)
Csaknem 2 mázsa illegálisan forgalmazott parlagfű tablettát és a tabletta alapanyagaként szolgáló porított parlagfüvet találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakemberei egy Bács-Kiskun megyei vállalkozásnál. Az "Istenek eledele" néven forgalmazott terméket számos bio boltban, valamint az interneten árusította a cég. A hatóság a készítményt azonnali hatállyal kivonta a forgalomból, valamint visszahívta a kereskedelemből…
tovább >(2017. október 6.)
Miután újabb szezont tüsszögött végig a parlagfűre allergiás több millió ember, utánamentünk (volna), mi lett az adófizetők 1 százalékaiból összejött, több mint félmilliárdos forrással. Az összeget egyszer már lenyelő Földművelésügyi Minisztérium viszont pénzt kér a beszámolókért, amikből kiderülne, hol és hogyan irtották az allergént.
tovább >(sajtóközlemény, 2017. augusztus 18.)
A parlagfű és az általa kiváltott allergia visszaszorításával megbízott Földművelésügyi Minisztérium minden szinten ellenérdekelt e feladat ellátásában. Ez teljesen nyilvánvalóvá vált a terepi ellenőrzések visszaszorításával, a párbeszéd és a közös megoldáskeresés kerülésével, a közérdekű védekezést szolgáló források (pl. SZJA 1 milliárd) sorozatos elherdálásával, és szakmailag indokolatlan költésekkel.
A PPNE ezért a Miniszterelnökséghez fordult egy konkrét, egyszerűen megvalósítható, 9 pontos javaslatcsomaggal, amellyel még idén a töredékére lehetett volna csökkenteni a parlagfűpollen-terhelést. A beadványt márciusban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára vette át, gyors választ ígérve. Ez fontos is lett volna, hogy az idei parlagfűszezont a korábbiakhoz képest ne felkészületlenül várja az ország.
Ezután hosszú csend következett, a közérdekű bejelentésekre törvényileg előírt 30 napos válaszidő többszörösen letelt. Miután ismételten rákérdeztünk, július közepén, a parlagfűszezon elején megjött a levél. A javaslatok érdemi megválaszolása helyett az FM szokásos öndícsérő, "minden rendben"-paneljeit tartalmazó, az ÁSZ és az Alapvető Jogok Biztosának intelmeit semmibe vevő, pársoros kézmosás érkezett, amit nem lehet másként értelmezni, minthogy a kormány legmagasabb szinten csapta arcul 2 millió allergiában szenvedő honfitársunkat. A Miniszterelnökséghez írt 4 oldalas levelünk közérdekű javaslatokkal:
A parlagfűre allergiás közel 2 millió honfitársunk érdekeinek politikai és gazdasági csoportoktól független, konzekvens képviselete céljával alakult meg 3 éve a non-profit ParlagfűPollen No Egyesület. Kérjük, hogy Ön is csatlakozzon hozzánk a pollenno@freemail.hu címen! tovább >
(sajtóközlemény 2017. július 31.)
A bíróság döntése szerint jogellenes volt a Fejér-megyei Kormányhivatal adatmegtagadása a helikopteres parlagfűfelderítés eredményét illetően, melyet egyesületünk tavaly kért ki. A kormánymegbízott megtagadta a kiadást, mivel azok "döntéselőkészítés körében alkotott iratok, amelyek nyilvánosságra hozása jelentősen hátráltatja a köztisztviselőket feladataik elvégzésében". A PPNE pert indított, ahol a hivatal jogi képviselője előadta, hogy "a helikopteres bejárás adatai, mint döntés előkészítésére vonatkozó adatok 10 évig nem nyilvánosak." A bíróság viszont úgy ítélt, hogy ezek kiadandó, közérdekű adatoknak minősülnek. Az abszurd indoklással a költséges helikopterezés siralmas eredményét kívánták leplezni. A transzparencia hiánya lehetőséget ad a kivételezésekre is. Sokszor egy-egy súlyosan fertőzött terület nem kerül fel az Parlagfű Információs Rendszerbe és a mentesítés sem történik meg. tovább >
(sajtóközlemény 2017. július 8.)
Az országgyűlési képviselőkből álló Bizottság nem hajlandó foglalkozni a parlagfű-allergia problémájával, kérdésekre, közérdekű javaslatokra nem válaszol, a kerekasztallal kapcsolatos feladatait sorozatosan elhanyagolja, a jegyzőkönyvet pedig nem adja ki a résztvevőknek. tovább >
(2017. május 31.)
Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója az egészséges környezethez való jog biztosítása érdekében hatékonyabb kormányzati fellépést sürget a parlagfűvel fertőzött területek felderítésére és a fertőzés megelőzésére, hangsúlyozva azt is, hogy a parlagfű okozta gazdasági károk, valamint egészségügyi és szociális kiadások nagyságrendekkel haladják meg a parlagfű elleni érdemi fellépés költségeit. 1. rész >
(2017. május 29.)
Az Állami Számvevőszék 2017. május 29-én sajtótájékoztató keretében hozta nyilvánosságra a parlagfű elleni védekezés rendszerének 2013-2015 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Németh Erzsébet felügyeleti vezető kiemelte: a parlagfű pollenkoncentrációja és a biológiai allergének okozta egészségi kockázat nem csökkent, a pollen országos napi átlagkoncentrációja minden évben többszörösen meghaladta a célértéket. A célzott védekezés feltételeit megteremtő felderítés és a védekezés volumene az ellenőrzött időszakban csökkent. Hozzátette: nem mutatható ki összefüggés a parlagfű elleni védekezésre fordított erőfeszítések és a parlagfű pollen koncentrációjának változása között. tovább >
(sajtóközlemény 2017. április 20.)
Miután 1 év alatt senki sem tartotta fontosnak összehívni, így március 30-án az alapszabály értelmében megszűnt a Fenntartható Fejlődés Bizottsága által működtetett, 2008-ban létrehozott Kerekasztal. 1. rész >
(2016. szeptember 26)
Közös, uniós feketelistára kerülhetett volna a parlagfű, viszont "sikeresen megakadályoztuk" egy rejtélyesen eltüntetett nyilatkozat szerint. tovább >
(sajtóközlemény, 2016. augusztus 22.)
(2016. augusztus 14.)
Inkább a bürokráciától, mint a parlagfűtől fulladoznak az allergiások. Hiába jelentik be a szénanáthás lakók a parlagfűerdőt a szakhatóságnál, kaszálás helyett a hivatalok aktákat tologatnak. tovább >
(2016.július 27.)
(2016.július 22.)
(sajtóközlemény, 2016. június 8.)
Az Alapvető Jogok Biztosa sorozatos jogsértést állapított meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által üzemeltetett Parlagfű Bejelentő Rendszer (PBR) esetében. Az FM és a Miniszterelnökség a jegyzőkre és kormányhivatalokra hárította a felelősséget. 1. rész >
(2016. június 15.)
A Földművelésügyi Minisztérium által delegált titkos magyar EB-küldött sikerként ünnepelte, hogy törölték a parlagfüvet az EU-ban visszaszorítandó, egészségre és környezetre ártalmas fajok listájáról. tovább >
(2016. május 10.)
Az EU invazív idegenhonos fajokkal foglalkozó IAS albizottsága a visszaszorítandó, egészségre és környezetre ártalmas fajok listájáról törölte a parlagfüvet. tovább >
(2015. szeptember 1.)
(sajtóközlemény, 2015. június 15.)
Egészen biztos, mert a Földművelési Minisztérium nem hajlandó változtatni azon a passzív politikán, amely a tavalyi év rekordértékű parlagfű-pollenterhelését eredményezte. A civil szervezetek a parlagfüves területek szisztematikus felderítését, regionális felelősök kinevezését és a közérdekű bejelentések jogszabály szerinti kezelését kérik. tovább >
(2015. február 16.)
Zagyvaságokkal tüzdelt, bizarr kérdéssel traktálta Kovács Béla jobbikos képviselő az Európai Bizottságot, melynek lényege a parlagfű irtásának tilalma. csak erős idegzetűeknek >
(2014. december 15.)
Tényleg a parlagfű-mentesítésre szánt pénz fedezett minden olyan kiadást, amelynek köze nem volt hozzá, azt meg utólag találták csak ki, hogy milyen ürüggyel kapcsolják a beszerzéseket az allergiások érdekében folytatott harchoz – erősítette meg a hvg.hu cikksorozatában feltárt visszaéléseket több állami alkalmazott. tovább >
(sajtóközlemény 2014.dec.8.)
A PPNE, mint az allergiások érdekeit szem előtt tartó civil szervezet üdvözli, hogy a Földművelésügyi Minisztérium vissza kívánja téríteni az adófizetőknek a parlagfű elleni közérdekű védekezésre felajánlott SZJA 1%-ból származó összeg egy részét, azaz 642 millió Ft-ot. Véleményünk szerint nemcsak az átcsoportosított részt kellene visszaszolgáltatni, hanem a teljes összeget, mivel az 1,1 milliárd Ft szinte teljes egészében a kiemelt céltól idegen kormányhivatali eszközbeszerzésre, rezsiszámlákra és más költségekre fordítódott. tovább >
(2014.dec.2.)
(2014.szept.29.)
(2013.okt.15.)
A Fővárosi Törvényszék elsőfokon arra kötelezte a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy számoljon el arról a több mint egymilliárd forintról, amit az adófizetők parlagfűmentesítésre ajánlottak fel. Az óriási összegen túl az ügy jelentősége, hogy a bíróság vizsgálta, hogy jogosan hivatkozott-e a minisztérium az információszabadság törvénybe iktatott hírhedt, új megtagadási indokra.